Építési rendszer

Fontos a jó fekvésű telek, és a jól tájolt terv…

Egy tájolás szempontjából jó tervet az esetek többségében csak jó tájolású telekre lehet készíteni. Ha pl a telek utcafrontja déli, akkor kifejezetten nehéz találni rá jó megoldást, és ha találunk is akkor valószínűleg tele lesz kompromisszumokkal. Pl nyissunk e nappalit jó nagy üvegfelületekkel a járókelők felé az utcára. A legoptimálisabb ha egy teleknek a hosszú (nem utcafronti) oldala, vagy az utcafronttal ellentétes oldala a déli.
Hogy miért? Természetesen a napsütés miatt. Több fény, több energia érkezik a deli irányból. Az “olvasnivaló” menüpontunkban erről sok információt talál, de talán a cikk elolvasása nélkül is mindenki tudja, hogy a napfény aranyat ér.

A gyakorlatban a terveket a lemodellezzük egy 3D program segítségével. Felrajzoljuk rá a környező tereptárgyakat, fákat épületeket stb. Ezt követően elhelyezzük a google térképen az épületet eredeti helyére, műholdképek segítségével, majd elindítjuk a napsütés szimulátort, amivel az év minden napjának minden órájának benapozását vizsgáljuk. Ha kell változtatunk a tetőkinyúláson, vagy az ablakok méretén. Cél az hogy a nyáron magasan járó nap sugarait a tetőkinyúlás leárnyékolja, viszont a téli napsütésnek 100%át az ablakokra engedje.

Hőveszteségek minimalizálása, extrém hőszigeteléssel, már az alapoktól…

Egy energetikai és kényelmi szempontból szépen kidolgozott terv után már “csak” a kivitelezéssel lehet elrontani a végeredményt. Ha az épületre nem kerül fel úgy-, annyi-, olyan minőségű-, szigetelőanyag mint amennyi kell az elégedett végeredményhez akkor felesleges munkát végzett a tervező.

A hőhídmentes csomópontok nagyon fontosak, sehol sem szakadhat meg, vagy vékonyodhat el a termikus burok, azaz a fűtött belső tér hőszigetelése. Ez meglehetősen nagy figyelmet kíván a kivitelezés és a tervezés folyamán. Viszont van egy pont a háznál, ahol nem mindig készítünk abszolút hőhídmentes csomópontot. Ez pedig a lábazati falfőfal csatlakozás. Abban az esetben történik ez így amikor megbízóinknak nincs anyagi keretük megfinanszírozni a drágább, de hőhídmentes lábazati csomópontot. Ilyen pl a teljes felületén szigetelt lemezalap, vagy a fal alá rakott habüveg szigetelőanyag. Ilyenkor amennyire lehetséges leszűkítjük a hőhidat erős és mély lábazati szigeteléssel.

A föld alatti alapot jellemzően nem szigeteljük, viszont a lábazati falat természetesen igen, sőt nem kis mértékben. Itt vízálló, zártcellás, alacsony lambda értékű XPS szigeteőanyagokat használunk. Amennyiben lehetséges (pl téglafalnál) ajánljuk az első téglasor alá hőszigetelő habüveg (Foamglas) alkalmazását. Így teljesen megszakítjuk a lábazati hőhidat, és ugyanolyan jó eredményket produkálunk mint a teljes felületén szigetet lemezalap esetében.

A falazaton mindenképpen szürke, azaz grafitos szigetelőanyagokat használunk. Polisztirol blokkos (pl Isoshell) falazatnál ez az anyag a BASF Neopor. Ez az anyag 20%-al jobban szigetel, mint a hagyományos fehér polisztirol, így ugyanazzal a vastagsággal sokkal jobb eredményeket érünk el. Figyelünk a táblák közötti hézagok megelőzésére, vagy kitöltésére Poliuretán szigetelőanyaggal.

Fontosak az ablakok magas minősége, mind légzárás, mind pedig hőszigetelés szempontjából. Olyan minőségi műanyag ablakokat alkalmazunk amik a U=0,7-es értéketekkel rendelkeznek természetesen beépítés után. Az ablakok beépítésénél pára és légzáró szalagokat használunk.

A födémen ISOCELL cellulóz szigetelést használunk. A cellulóz egy szenzációsan jó szigetelőanyag, magas hőtároló képességgel. Nem lehet meggyújtani, sőt a rockwool tűzálló szigetelőanyagtól is jobb tűzgátlást biztosít. A befújásos technológia pedig minden kicsi rést kitömít, így sehol sem nem marad véletlen hőhíd.

Az aljzatbeton alatt pedig általában 15cm terhelhető polisztirol szigetelést javaslunk és készítünk. Ismert tény, hogy a meleg felfelé halad, de ettől függetlenül sajnos lefelé is tud hűlni az épület. Emiatt itt is fontos vastagon hőszigetelni.

Törekvés a magas légtömörségre…

A légtömörség nagyon fontos szempont, mind állagmegőrzés, mind energetikai szempontból. Az épületen a nem megfelelő odafigyeléssel történt kivitelezés során számos helyen maradhatnak kisebb nagyobb lyukak, járatok amik összekapcsolják a
termikus burkot a kinti levegővel. Sokan megijednek ennek hallatán, miszerint jó-e egyáltalán amikor az ember lakórésze hermetikusan el van zárva a friss levegőtől.
Természetesen nem jó, de az esetünkben nem is ez történik. Csak a felesleges lyukak tömítésére kell figyelnünk. A lakórész közvetlen kapcsolatban van a friss levegővel a szellőzőrendszer által.

Egy minimális nyomáskülönbség mindig van a benti és a kinti levegő között. Kint pl a légmozgások okozzák, odabent pl a szellőzőrendszer, vagy az ajtónyitogatás. Nyomáskülönbségnél a levegő a kiegyenlítésre törekszik, ezért ahol az épületen
szükségtelen rések vannak, légmozgás lesz mérhető. Ez energetikailag nem jó hiszen vagy a meleg megy ki vagy a hideg jön be. De nem csak energetikailag okoz ez gondot. Ha magas a hőmérséklet és a relatív páratartalom különbség a kinti és a benti levegő között, akkor számítani lehet kondenzátum képződésre. Ez a kondenzátum víz formájában olyan helyen ragadhat be ahol nem vesszük észre, vagy nem elérhető, pl ablakok beépítésénél használt PUR-HAB szigetelés. Ahol pedig víz van ott a hőszigetelés ereje jelentősen lecsökken, és kiváló lakhelyet kínál a penészgombáknak.
A légtömörséget főleg a belső falfelület (vakolat) adja meg, de fontos az külső részek hézagmentes építése is. Sok olyan apró hely van ahol hézag lehet és amire nem is szoktak a hagyományos kivitelezők gondolni. Ilyen például a villamos szerelődobozok. A szél képes befújni a védőcsöveken keresztül a konnektorokon, kapcsolókon át. Ilyen helyeket lég tömör, azaz gumimembrános szerelődobozokat alkalmazunk.
Gond lehet az ablakok spalettáinak a vakolásánál is. Az ablak ki-be zárogatása és a természetes épületmozgás könnyedén elrepeszti ezt a sarkot, és máris gond lehet emiatt a légtömörséggel. Problémák adódhatnak az ivóvíz bevezetésnél is. Az ilyen bevezetéseknél szintén nagyon kell figyelni, hogy ne legyen a légtömörség vizsgálaton hiba.